Viki története a Green Day koncertről

Két lány igyekezett bemászni a Papp László Sportarénát övező kerítésen. Az egyik már-már be is mászott rajta! Mikor minketten sikeresen bejutottak, összecsapták tenyerüket.

- Biztos, hogy egy őr sincs itt? - kérdezte az egyikük.

- Úgy látom, szerencsére nincs. - válaszolta a másik, majd gyorsan a növények közé rejtőztek. Igyekeztek kúszva eljutni az egyik kapuhoz. Akkor még nem sejtették, hogy pechükre zárva találják. Viki futva elérte az egyik kaput és belesett rajta.

- Sehol senki... - sóhajtotta. Nem a szomorúság miatt sóhajtott, hanem azért, mert csak ő és társa volt képes átmászni a kapun. Ez valahogy sóhajt kívánt! Nem mintha azért mászott volna át a kapun, hogy találkozzon kedvenc együttese tagjaival...hanem mert ezt akarta, és kész. Az akaratának pedig semmi sem állhatott az útjába. Kilesett a növények rejtekéből. Ahogy benézett a Papp Lászlóba, szorongás fogta el. Egy őr sétált az épületben,majd eltűnt. Ekkor szólt a barátnőjének, és gyorsan a fal mellé rohantak.

- Uhh...

- Ez meleg volt. - lihegte a göndör hajú lány. Odasétáltak az egyik, majd a másik ajtóhoz, bekukucskáltak, kopogtak, bújdostak, majd...miután egy nyitott ajtót sem találtak, elindultak előre. Mentek, sőt, futottak. De elöl sem volt semmi. Csak egy nagy kapu, az is zárva.

- Másszunk át! - kiáltotta Viki, majd elkezdett mászni. Éppen a lázadó korszakát élte, úgyhogy nem lehetett tizenkét éves fejére haragudni. A barátnője is követte. Egy pasas furcsálkodva nézett rájuk, de ez őket cseppet sem érdekelte. Körbenéztek. Volt ott egy ajtó, ahol állt egy őr is, és beengedett pár embert az Arénába. A lányok is be akartak jutni. Nagyon! Viki megindult az őr felé. Biccentett az őrnek, majd beolvadott az egyik társaságba, akik bementek, és...már BENT is volt a Papp Lászlóban! Legbelül visított....egy kicsit még remegett is. A barátnője is követte. Ekkor történt meg a baj. Az őr észrevette a barátnőt, és...ekkor benézett az épületbe. Viki után kiáltott.

- Hé, gyere ki onnan!

Vikit ez nem érdekelte. Futott, ahogy csak tudott. De az őr bement utána, és kihozta.

- Ügyes voltál...majdnem sikerült! - kacsintott Vikire. Viki válaszolt.

- Hát igen... - legbelül egy kicsit mérges volt barátnőjére. Visszakullogtak a nagy kapuhoz, de ekkor találkoztak Viki apjával. Volt egy kis veszekedés, meg minden, de miután ez lezárult, a két lány visszasietett a kapuhoz, ahol az imént kimásztak. Visszamásztak, és odalapultak a Papp László falához, mint két betörő. Ahol negyed órával ezelőtt bemásztak, most ott kellett távozniuk. Viki baszottul mérges volt magára, de a barátnőjére még jobban. Persze nem akarta az egészet ráfogni, de akkor is...pár méterre voltak a Green Day-től! És nem is azért másztak be, h lássák őket, mert ez baromság, hülyeség, és lehetetlen, hanem azért, hogy bebizonyítsák, hogy meg merik csinálni. És igen. Ez a csaj mindent elrontott. Viszont egyre több ember gyülekezett a Papp László előtt. Azt ígérték, hogy hatkor kinyitják a kaput, és be lehet majd menni. Hat óra volt. Pont annyi. De egy árva lélek sem szándékozta kinyitni a fehér vasajtót, és beengedni a halálra fagyott rajongókat, és a rózsaszín pitsáknál sem tettek kivételt. Fél hétkor távozott Viki barátnője. Mivel nem mert szembenézni semmivel. Elvileg a szülei se engedték el. Viki is egy évig könyörgött, h had mehessen el, és így is ccsak a rohadt szülői kísérettel mehetett. Igazából június 10-én lett volna a szülinapja, és ezért engedték meg neki. Hát ez van. Aki 12 éves, azt soha a büdös életbe nem fogják megérteni. (most már 14...:P) Viki zörgette a kaput. Dühös volt.

folytatjuk!